Én a végletek embere vagyok, ezt már egészen gyerekkoromtól kezdve tudom, hiszen már akkor előjött ez a jelenség. Vagy nem érdekelt egy játék, vagy le sem tudtam tenni, vagy sportoltam valamit, de azt élvonal szerűen, vagy el sem mentem egy edzésre sem, és ez felnőttként sem más, bár azért nyilván igyekszem finomítani a dolgokon, amennyire csak tudok.
Én például apple termékeket használok, mert imádom egyrészt ahogy kinéznek. Nekem nagyon tetszik ez a letisztult formavilág és a színek is, amikben lehet kapni a készülékeket. Másrészt persze nagyon könnyű és egyszerű a használatuk, mert könnyen és hihetetlen gyorsan is kommunikálnak egymással az eszközök, mindenféle adatkábel vagy egyéb programok igénye nélkül. De sosem voltam híve annak, hogy hatalmas tokokban legyenek ezek az eszközök, mert egészen egyszerűen úgy láttam, hogy ezek el is veszik ezeknek az eszközöknek a szépségét, még ha védelmet is nyújtanak az egyébként nagyon sérülékeny eszközöknek. Mert azért valljuk be, egy apple termék legnagyobb ellensége, ha leesik vagy ráesik valami. Azonnal törik a kijelző és a hátlap is, ami talán az ipad készülékeknél a leg szembe tűnőbb.
Nem is volt ezért nagyon sokáig tokom. A férjem mindig kérlelt, hogy vegyek egyet, de nem tudott meggyőzni éppen ezidáig. Történt ugyanis, hogy hazajött és megmutatott egy oldalt, ahol ipad tokok sorakoztak fel előttem, mind gyönyörű színben és teljesen egyedi formában. Én ilyen gyönyörű tokokat még nem láttam sehol. Nagyon megtetszettek, úgyhogy most a másik véglet kezd kialakulni, már a harmadik tokot rendeltem meg, mert nem tudok betelni velük. A férjem nem bánja, azt mondja, inkább így legyen, mint hogy egy se védje a gépet. Szeretem hogy ennyire elfogadja amilyen vagyok és úgy szeret ahogy vagyok. Akkor is, ha az új mániám az ipad tokok világa.